A magyar hrlapirodalom csak nehezen indult az osztrk csszri politika nem akart konkurencit a nmet nyelv lapoknak ezrt a cenzra, ahol tudta, megakadlyozta terjedst. 1705-1711 kztt jelent meg a Mercurius Hungaricus, az Esterhzy Antal ltal kiadott kuruc lap, ez is latin nyelv volt. 1780-ban a Pozsonyban kiadott Magyar Hrmond Rt Mtys szerkesztsben mr magyar nyelven, de csak 1788-ig lt a lap. Utols szerkesztje Szacsvay Sndor Bcsben 1787-ben indtotta meg a Magyar Kurirt, ez a lap 1834-ig lt. Tbb krszlet lap is megjelent ez id alatt. Szchenyi Istvn kezdemnyezsre Helmeczy Mihly 1832-ben megindtotta a Jelenkor cm lapot melyet tizenht ven keresztl vezetett. Kossuth Lajos 1841-ben indtotta s 1844-ig szerkesztette is a Pesti Hrlapot. Az 1848-ban kivvott sajtszabadsg nagy lendletet vitt a hrlapletbe. Ekkor indult a Budapesti Hrad, Pesti Divatlap, Honder, letkpek, ez utbbinak egy ideig Petfi Sndor s Jkai Mr is szerkesztje volt. Jkai indtotta a Esti Lapokat, Kossuth Lajos s Bajza Jzsef a Hrlapot, Vas Gereben s Arany Jnos a Npbart s Tncsics Mihly a Munksok jsga cm lapokat. A szabadsgharc leverse utn a szigor cenzra egyetlen napilapot engedlyezett a Pesti Naplt, melynek fnykora br Kemny Zsigmond szerkesztse alatt volt. 1852-tl indultak j lapok, a Budapest Hrlap, a Magyar Sajt, a Pesti Hrnk, az Idk Tanuja s Jkai Mr lapja, a Hon. Ekkor keletkezett a maga nemben egyetlen szpirodalmi napilap, a Hlgyfutr. Az els szpirodalmi hetilap 1854-ben jelent meg Vasrnapi jsg cmmel s hamar npszer lett. Ebben az idben keletkezett tbb politikai lclap Jkai stks s Tth Klmn Bolond Miskja.
A kiegyezs utn indult sok a mai napig emlegetett vagy most is megjelen lap, ilyenek az 1872 ta ltez Npszava, kezdetben heti-, majd napilap, 1878-tl a Pesti Hrlap, melynek szerkeszti, munkatrsai voltak Etvs Kroly, Mikszth Klmn, Grdonyi Gza, Molnr Ferenc s Jkai, akinek sok regnye a Pesti Hrlapban jelent meg elszr. Budapesti Hrlap 1880 Rkosi Jentl, Magyarorszg 1893, Est 1909 Mikls Andor szerkesztse, Magyar Hrlap 1925 ta kezdeti f munkatrsa Mra Ferenc volt. A folyiratok is ekkor terjedtek el, kztk az igen npszer kpeslapok: Tolnai Vilglapja, Prisi divat, j Idk, Kpes Krnika, Sznhzi let.
|