Az jsg idszakonknt megjelen nyomtatvny (idszaki lap), illetve jabban akr percenknt megjul hrekkel megjelen, elektronikus formban terjed kiadvny, internetes jsg. lland neve s megszabott ra van (de lehet ingyenes is). Az jsg mellett hasznlatos mg a hrlap, periodika s a folyirat megnevezs is. Folyirat alatt elssorban a nagyobb terjedelm rsokat kzl lapokat rtjk. Tartalmuk ltalban vegyes de vannak szakosodott kiadvnyok is szaklapok, klnfle rdekldsi kr olvasknak szl jsgok.
Tpusai:
Megjelensk szerint
jsgok megjelensi gyakorisguk alapjn tbb csoportba oszthatk:
- napilap
- hetilap
- havilap
- negyedvente vagy
- alkalmilag megjelen lap
Tematikjuk szerint
A tematika szerinti felosztsnak nincs definitv meghatrozsa, az sszelltsnl a hazai sajtpiac legjellegzetesebb tpusait s a MOSZ szakosztlyait vettk figyelembe.
- mezgazdasgi (agrr) lapok
- egszsggyi, szocilis lapok
- letmd (divat, hobbi, ifjsgi) lapok
- ptszeti lapok
- televzi, rdi, film, sznhzi lapok s msorjsgok
- gazdasgi lapok
- helyi (teleplsi) lapok
- kzlekedsi (jrm) lapok
- klpolitikai lapok
- turisztikai, utazsi, gasztronmiai lapok
- zenei lapok
-
|