A h�rlapok �se az �kori R�m�ban kiadott Acta diurna Urbis (A v�ros napi k�zlem�nyei) c�m� k�ziratos form�ban terjesztett lap. Ezt k�vette a Julius Caesar �ltal elrendelt Acta senatus a r�mai birodalom hivatalos k�zl�nye, melyet a provinci�kba is sz�tk�ldettek �s nevezetes esem�nyekr�l, �j rendeletekr�l, t�rv�nyekr�l sz�lt.

  Az els� nyomtat�sos form�ban sokszoros�tott lap K�n�ban jelent meg id�sz�m�t�s ut�n 732-ben King Pao c�mmel, 1351-t�l rendszeresen megjelent. Eur�p�ban az els� �js�g Velenc�ben 1566-ban Notizie scritte (�rott jegyzetek). A lap �ra egy gazetta nev� firenzei p�nz volt, ez�rt gazett�nak nevezt�k el �s ez a n�v Olaszorsz�gban id�vel a h�rlap elnevez�se lett. M�s eur�pai orsz�gokban r�plapokon tud�s�tottak egyes nagy esem�nyeket, p�ld�ul a moh�csi v�szt vagy Kolumbus felfedez�s�t. K�lnben ilyen rendszeresen megjelen� tud�s�t� volt 1588-t�l a Relationes Semestrales.

  A mai �rtelemben h�rlapnak vehet� 1609-t�l Strassburgban hetilapk�nt jelent meg. Mint�j�ra el�bb Majna-Frankfurtban 1615-ben majd 1618-t�l a Lipcsei Oberpostamtzeitung c�m� 248 �ven kereszt�l 1866-ig fenn�ll� �js�g indult.

  Az �js�gok rohamos fejl�d�se �s szaporod�sa 1830 ut�n indult meg, ekkor keletkezett a m�ig megjelen� K�lnische Zeitung �s a Vossische Zeitung. 1848 �jabb nagy lend�letet adott, a t�v�r� �s a vasutak �ltal gyors�tott postaforgalom megk�nny�tette a h�rek, azaz h�rlapok k�z�ns�ghez jut�s�t. A h�rlapok szaporod�sa j� hat�ssal volt a foly�iratok terjed�s�re is. Egym�s ut�n jelentek meg a tudom�nyos, sz�pirodalmi �s ismeretterjeszt� lapok p�ld�ul a Magyarorsz�gon is n�pszer� Illustrierte Zeitung, Gartenlaube �s �ber Land und Meer melyek mint�ul szolg�ltak az els� magyar nyelv� k�peslapoknak.

  Franciaorsz�gban 1631-ben indult az els� h�rlap, a francia �js�g�r�s a vez�rcikk �s a sz�pirodalmi t�rca megteremt�je. Angli�ban eleinte csak hetilapok jelentek meg, pedig m�r 1689-ben megalkott�k a sajt�szabads�got biztos�t� t�rv�nyt, 1702-ben indult az els� napilap. Az angol sajt� a komoly, megb�zhat� h�reket k�zl� �js�gok sz�l�f�ldje. Az amerikai �js�g�r�s 1704-ben indult �s gy�keresen elt�r az angolt�l, a szenz�ci�hajh�sz, rekl�m�z� cikkekel teszik eladhat�bb� a lapokat. Nagy m�lt� meghat�roz� napilap �s m�dia hatalom a The New York Times.